Igazi férfi

Rá kellett jönnöm, az én kicsi fiamból igazi férfi lett :)) Ugyanis, ha böfög és/vagy pukizik, akkor a szája elé teszi a kezét és hangosan elkezd röhögni :)) Hát most mondjátok meg, miből lesz a cserebogár?? :))))))))

Plüsstenger

A helyzet a következő....mostanában Benikének alvótársai vannak...napról napra egyre több. Eddig ketten voltak, Breki a béka, és Brúnó a medve. Különösebben nem ragaszkodott hozzájuk, mert amikor hazamentünk, és én megriadva vettem észre, hogy nincsenek velünk, őt az egész mit sem érdekelte, simán elaludt nélkülük is. Na de most.....kezdődött azzal, hogy a Bettiéktől kapott bárányos hátizsákot bevette magához (ugyanis az ágyból elérhető távolságban volt), és beeee felkiáltással ölelgette. Valamelyik nap a Klári néniéktől kapott lovacskát találta meg délelőtt, és szorongatva vitte magával a déli alváshoz. Majd vau vau repült a Julika néniéktől kapott kutya is, míg ma este "csi", azaz az óriás méretű Laurentius-csillag is végérvényesen az ágyában landolt ("tejcsi" ivás közben már ölelgette, és el sem engedte onnantól)......ja, és mérete miatt majdnem megfeledkeztem róla, de még valahol a nagy rengetegben ott lapul a Juditkától kapott macska-rongybaba is. Szóval ezek után jogosan kérdezhetitek, hogy hol alszik Beni? A választ nem tudom, nagyon szeretném egyszer meglesni, de sajnos ha kinyitnám a szobája ajtaját, egyből felpattanna, úgyhogy nem kockáztatom meg :)) De ezúton kérek mindenkit, hogy ne ajándékozzon az én kicsi fiamnak plüsst, mert egyenlőre nem áll szándékunkban nagyobb ágyat venni :))))))

Joék

Sajnos már ez is elmúlt :(( De nagy nagy örömünkre, itt volt a másik családunk is :)) Joe, Edit, meg a két gézengúz :)) Jó volt velük, kirándulgattunk, meg főleg ettünk :)) Sok csülköt, meg csirkepörköltet :))) De hát így van ez, ha barátok együtt vannak :)) Készült sok kép is, ezeket megnézhetitek itt és itt :) 

Voltunk fent a Möseralm gyerekparadicsomában, és ezúton is bocsi Joci, hogy nem tudtál bobozni, majd legközelebb ;) (Úgy látszik ez egy ilyen nyár :), ugye Ádám sem tudott) De a fő szenzáció az a tó volt a jéghideg vizével :)) De ez a fiúknak nem számított, simán pancsoltak benne. Benit kivéve :) 

Azt sajnálom, hogy Ali kevés időt tudott itthon lenni, meg hogy szegény Joe lebetegedett a nyaralás végére :( 

Viszont, az ajtónk nyitva áll, gyertek újra, akár télen is, síelni :)) Várunk benneteket!

Nyaral a család

Félreértés ne essék, nem mi nyaraltunk, hanem a családunk! Ugyanis mi voltunk a vendéglátók, a találkozási csomópont! Nagyon nagyon készültünk, vártuk őket, és minden nagyon jó volt, fantasztikusan éreztük magunkat, sokat voltunk együtt...egy hiba volt, hogy gyorsan elszaladt az idő :((

Viszont a család rengeteg fotót készített nagy örömünkre, mert bevallom a hétköznapokban ritkásan kapjuk elő a gépet.......

Szóval akkor részletesebben! 

Az úgy kezdődött, hogy először anyu érkezett hozzánk, július 18-án vonattal. Bécstől jött, így nem volt olyan hosszú az út, viszont annál gyönyörűbb. Mindkettőnk legnagyobb meglepetésére, ahogy Beni meglátta, egyből olvadó hangon mondta: MAMAA. Nem gondoltuk volna, hogy így egyből tudja kivel is van dolga, de ezek szerint van értelme a sok webcamerás skype-olásnak :)))

Reggeli mese mamával :)

Persze sétánál mindig az ellenkező irányba megy......

De, arra is megvan a megoldás :))))

A hinta ("tta") még mindig csúcsélmény és főkedvenc :)

23-án délután megérkeztek Pankáék is, Juditkával együtt, ő még előtte Berlinben töltött velük néhány napot. Aztán indulhatott a közös program. Szerintem sok mindent láttak, sok helyen voltunk, elég aktívan töltöttük a napokat :))) Mindenki volt külön külön is, de legtöbbet persze együtt, hiszen olyan ritkán van ilyen alkalom.

Benikére nagy hatással volt Ádám, akit azóta is emleget ("Ájá")

Persze Pankával is jól kijöttek :)

Sok sok minden történt, jókat beszélgettünk, eszegettünk, iszogattunk. Itt tudjátok megnézni a képeket, kicsit sok, de nem baj, én nagyon örülök, hogy ennyi kép készült :)))) Úgyhogy jó nézegetést mindenkinek!!!!

Ja, még annyit, hogy voltunk Innsbruckban, ott találkoztunk egy magyar festőművésszel, ő ajánlotta, hogy menjünk el Hall-ba, nagyon nagyon érdemes volt!

Egyik nap pedig Meranban voltunk, Süd Tirolban, tehát már olasz fennhatóság alatt. Az egy kicsit hosszúra sikeredett nap volt, Benikém kicsit megsínylette szegény :( Túl sok volt a látnivaló, az inger, a történés, az ember...stb stb. És nem tudott elaludni a babakocsiban, már nagyon fáradt volt, aztán átlendült a holtponton, és újból felélénkült. Gondoltam majd hazafelé a kocsiban alszik, de egyfolytában csak enni akart.....pedig mi mindent elkövettünk. Altatódalt énekeltünk, nem beszéltünk hozzá, úgy csináltunk mintha aludnánk....de ő csak nem. Aztán végül nagyon nehezen a rescheni tónál csak elszenderedett, de így csak kb 20 percet tudott volna aludni, ha kihasználja az időt hazáig, de negyed óra múlva sírva felriadt. Nagy nehezen megvigasztaltam, hazaértünk, itthon már semmi baja nem volt. Viszont még aznapra egy búcsúvacsi volt megbeszélve a Rauthofban. De anyu látta, hogy mi a helyzet, és bevállalta, hogy otthon marad Benivel, lefekteti, vigyáz rá. Úgyhogy mi többiek elmentünk vacsizni, de közben sűrűn emlegettük az otthon maradottakat és szegény dolgozókat :) Még az egészségükre is ittunk!

De szegény Benikém nyugodalmas jó éjszakája a lefekvéssel még nem volt meg, ugyanis később többször is nagyon keservesen felsírt.....gondolom az, hogy nem aludt, meg a sok élmény mind kavargott benne. Végül anyuval ott gubbasztottunk az ágya mellett, és néztük ahogy a kis drága elalszik. A fejét sem tudta már felemelni olyan fáradt volt, de azért ránk mosolygott, mintha csak azt mondta volna, köszi, hogy itt maradtok velem míg elalszom!

Aztán Pankáék 30-án szombaton hazamentek, Juditka is vonatra ült. Így kevesebben maradtunk, ja, azt majdnem kihagytam, hogy közben csütörtökön apa is befutott. Ebben a pár napban már délelőttre és délutánra, Beni alvása utánra időzítettük a programjainkat. De így is voltunk Landeckben, Ladisban és Serfausban, sőt apa még a Schönjoch tetejéről is legyalogolt!!!

Végül szerdán, augusztus 3-án sajnos anyuék is elindultak haza....itt maradtunk megint hármacskán.....kong a lakás az ürességtől......

Egy dolog még sajnos kimaradt, nem tudtunk elmenni bobozni, utazni a Fisser Flitzerrel, Ádám nagy bánatára :( De legalább van miért jönni legközelebb is :) persze rajtunk kívül :) Bár azt hiszem egy sítúrát már talán elkezdtek szervezni a fiatalok :)

És most íme, nézzétek a képeket, ha van hozzá türelmetek :)))   nyaral a család

16 hónapos tudomány

Ha mondom, hogy menjünk aludni, vagy fürödni vagy kezet mosni, akkor elindul a szobája vagy a fürdőszobája felé.

Szomszéd Emilie-vel nem jönnek ki túl jól, Beni gyakorlatilag pánikol.....na igen, Emilie kicsit más vérmérsékletű....hirtelen, hangos, gyors.....pont Beni ellentéte, na meg fél évvel idősebb is.

Egyedül iszik az üvegéből! Végre :) És egyedül ki is tudja locsolni :) A varázsitatóból.....

Ha fogom az egyik kezét, akkor ügyesen megy le és föl a lépcsőn.

Testrészeit megmutatja.

Vissza a civilizációba :)

Hát végre sikerült! Átköltöztünk, belaktuk a helyet :) Még lenne mit csinálni, de ahhoz hogy rendesen el tudjunk pakolni vennünk kellene még egy két szekrényt....ez még kicsit várat magára. Kornél meghozta a maradék cuccainkat is, úgyhogy megint vannak dobozok, amit kerülgetni kell, de egyszer majd csak rend lesz :)) A lényeg, hogy jól érezzük magunkat az új otthonunkban :)

Na és amit a cím takar, végre van tv-nk, internetünk, telefonunk :)) Igaz, érdekes, hogy mióta van tv, én még be sem kapcsoltam. A lakás központi helye a konyha, és itt is jól elvagyok, nem is kell tv :) Meg is állapítottuk Alival, hogy nem is hiányzott, mert sokkal többet beszélgettünk esténként. Na de persze azt nem akarom, hogy nektek információhiányban kelljen élnetek, úgyhogy hajrá a blogfrissítésért!! A netnek nagyon örülünk :)) Én pedig igyekezni fogok bepótolni a lemaradást.