2011. október 18., kedd

Egy átlagos nap Benivel

Na jó, ez a cím csak vicc, mert nem teljesen így néz ki egy átlagos nap, de ma valahogy minden rosszat sikerült egy napba besűríteni...és még nincs vége....:)))

Ott kezdődött, hogy bepakoltam a mosógépet, beleraktam kis kupakban a folyékony mosószert, becsuktam az ajtót (elővigyázatosságból...), és körbeszaladtam a lakásban, hogy van-e még valami, amit berakhatok tisztulni. Mire kb 2 perces rohanásomból visszatértem, Beni "ügyesen" kipakolta a ruhákat a gépből, és a mosószerben pacsált.....hát mit mondjak, eléggé bedühödtem, elmagyaráztam neki, hogy ezt nem szabad, meg hoyg ezek a ruhák koszosak, ki kell őket mosni. Na, akkor persze a gombokat kezdte el csavargatni, úgyhogy bepipultam, és kinéztem egy büntetősarkot, odaraktam. Mondtam neki, nem jöhet ki, másfél éves, másfél perc. Na, persze százszor kijött, százszor visszaraktam, aztán ott maradt. Örültem, milyen ügyes vagyok :)

Főztem az ebédet, közben eszembe jutott, megnézem, hogy áll a mosógép......centrifuga előtt voltunk még.....ahogy beléptem a fürdőbe, a csurom vizes ruhák a földön hevertek, kirángatva a mosógépből.......még jobban eldurrant az agyam, kissé meglepődött gyermekemet beállítottam a sarokba, persze előzetes magyarázat után, hogy ilyet nem szabad csinálni. Ruhák vissza, centrifuga elindít.

Közben az ipari mennyiségű galuskával voltam elfoglalva, mikor elkezdett jajjgatni Beni. A hang a szobájából jött, na, mondom, mi történt már megint. Benéztem, hát a nagy szekrényének a két ajtaja közé be volt szorulva az ujja.....no comment. Kiszabadítottam, abban a reményben, hogy hátha így megtanulja, hogy nem nyitogatjuk ki a szekrényajtót, és nem pakoljuk ki a ruhákat. Visszatértem a galuskáimhoz, de még nem forrt a víz, gondoltam megnézem a mosógépet......szerintem kitaláljátok......igen, a frissen mosott ruhák kint a földön........na, akkor már kiabáltam: BENIIIIIIIIIIIIIIIIIII, MIT CSINÁLTÁL MÁR MEGINT???? HÁNYSZOR MONDTAM, HOGY NE PAKOLD KI A MOSÓGÉPET, CSAK HA ANYA OTT VAN, ÉS MEGENGEDI NEKED???? AZONNAL MÉSZ MEGINT A BÜNTETŐ SAROKBA.
És, lássatok csodát, az én "rossz" gyerekem, fogta magát, és beállt a sarokba :))) Sőt, még meg is tapsolta magát, hogy milyen ügyes :))) Ott is maradt másfél percig, amíg meg nem engedtem neki, hogy kijöjjön.    

Kiteregettem, utána még mindig az ebéddel szórakoztam, amikor felcsendült az ismerős aúúúúúúúúú a szobájából.....na, mondom ez nem igaz, mi van már megint???? Megint odacsukta az ujját?? De akkor  olyan látvány fogadott, hogy úgy el kezdtem nevetni, hogy nem tudtam sajnálni szegény gyereket, csak nevettem, ő meg aúúzott, én meg mondtam neki, hogy bocsi, de én most elrohanok a fényképezőgépért, és megörökítelek :))))))

Úgyhogy íme:


Ezt gondolom mindenki lencsevégre kapta volna :))) 

Aztán, hogy nyugtom legyen, elindultunk boltba, vagyis bocsánat bóbba :) Hazafelé persze sétálni akart, de ilyenkor egyedül akar, nem kézenfogva. És volt egy lépcső, amire feltétlenül fel kellett mászni.  És ha már fent volt, sikeresen legurult róla.....úgyhogy most a feje jobb oldalán egy púp ékeskedik a mai nap emlékére. 

Most hallom, hogy felébredt, vége a nyugalomnak, kíváncsi vagyok, mit tartogat még a délután :)))

2 megjegyzés: